☀ Óvodánk

Óvodánk története

Óvodánk élete 1951-ben nyári napközivel kezdődött, ahol csak felügyelet volt, szakképzett óvónő viszont nem. A tízórait a gyerekek kis táskában vitték és délben hazamentek. Majd ebben az évben jött az első szakképzett óvónő, aki nem volt helyi lakos, de rövid itt tartózkodás után elköltözött miután férjhez ment, Kovács Jánosnénak hívták.

 

1952-ben Reményi Józsefné kezdeményezésére és irányításával megkezdődött az egész napos óvodai ellátás. Egy óvónő, két dada, és egy főzőnő végezte az egész napos teendőket. Nehéz volt meggyőzni a szülőket az óvodában tartózkodás idejének meghosszabbításáról, idegenkedtek a „csajka rendszertől” . Előbb a nagycsaládos szülőket próbálta megnyerni pl. Dombrádi Viktor bácsiékat, s még többeket. Később mások is látták ennek előnyét, jó oldalát, hogy nyugodtan mehetnek egész nap a mezőre dolgozni, mert gyermekük jó helyen van. Ekkor már annyi volt a jelentkező, hogy egy bizottságot hoztak létre a faluban és ők döntötték el, hogy a jelentkezők közül ki lehet óvodás, s kik azok, akiknek délben haza kell menni. Elsősorban a nagycsaládosok és a szociálisan rászorulók lehettek étkezők. Ebben az időben a foglalkoztató a Görög Iskola egyházi termében volt kialakítva, a főzés pedig az épület hátsó részében történt. Játék nem volt, csupán az óvónő és a szülők által készített eszközökkel játszhattak a gyerekek. Kialakították az első „élősarkot”, otthonról hozott galambot etettek. Az eszközhiány miatt nagy szükség volt az óvónő leleményességére. Az étkezéshez a tányért és az evőeszközt a gyerekek otthonról hozták. Favázás, összecsukható ágyakon aludtak.

 

1955-ben az óvodai férőhely 2 csoportra bővült. Ekkor az óvoda a Református Iskola szolgálati részében volt, mivel a Görög Iskolában az általános iskola alsó tagozatosai tanultak. Ekkor a második csoporthoz alkalmaztak egy újabb képesített óvónőt, Körmendi Olga személyében. Így már délelőtt és délután is volt óvónő a gyerekekkel. Ebben az időben az óvónőnek a nevelőmunka mellett az élelmezésvezetői teendőket is el kellett látnia. Amint nőtt a gyermeklétszám szükség volt egy élelmezésvezető beállítására is, Seres Józsefné végezte ezt a feladatot, majd Krasznai Antalné, akinek volt óvodai végzettsége.

 

A 60-as években a Görög Iskola ismét óvoda lett, kibővítve 2 csoportszobával. Később 154 fővel emelkedett a gyermek létszám, ezért 1970-ben már 6 csoporttal működött az óvoda. Többségében képesítés nélküli óvónők dolgoztak. 1971-ben 6-an kezdték meg a tanulmányaikat a Szarvasi Óvónőképzőben. 1973-ban szereztek diplomát ezek az óvónők. Ők mindnyájan községünk szülöttei. A gyakori személycsere családalapítás után megszűnt, hisz mindnyájan itt telepedtek le. Ekkor már minden csoporthoz 2 óvónő és 1 dajka volt.A 60-as években az óvoda vezetését az általános iskola vezetése alatt Puskás Zsóka, Komáromi Annuska, Meczner Ilona, Csűrös Klárika, majd 1969-1972-ig Balázs Margitka, 1972-1974-ig Szalai Sára szakképzett óvónők végezték. 1976-ban leváltunk az iskolától, a munkáltatói feladatokat függetlenített óvodavezető látja el.

 

2006–2013. január 01-ig Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ (ÁMK) tagintézményeként tevékenykedtünk. 2013. 01. 01 – 2014. 09. 01-ig Mérki Szivárvány Óvoda székhely intézménye lettünk, 1 tagintézménnyel (Vállaj Német Nemzetiségi Óvodája) és 4 telephellyel (Mérki Könyvtár és Művelődési Ház, Vállaj Könyvtár és Művelődési Ház).

 

2014. szeptember 1-jétől Mérki Szivárvány Óvoda, Könyvtár és Művelődési Ház székhely intézményeként működünk, telephelyeink a Mérki Könyvtár és Művelődési Ház.

 

Élelmezésvezetőink voltak: Szakolczai Katalin, Baumann Józsefné.
Nyugdíjba ment dolgozóink: Máté Jánosné, Ladányi Istvánné, Hamzó Ferencné, Láng Józsefné, Végh Imréné, Udvari Jánosné, Aradi Istvánné, Alföldi Istvánné, Szabó Sándorné, Kóródi Kálmánné, Papp Lászlóné, Lini Gyuláné, Képíró Istvánné, Szatvári Jenőné, Oláh Józsefné, Galambos Róbertné, Varga Lajosné.
Konyhai dolgozóink, kik szintén innen mentek nyugdíjba: Léber Antalné, László Mártonné, Temesvári Jánosné, Pálinkás Jánosné, Képíró Gizella, Puskás Béláné, Szolomájer Józsefné, Véber Ferencné, Tarcsa Lászlóné, Bereczki Andorné.